Amikor a gyermek fél

A mese és a játék hatalma – Dr. Cohen új könyve a gyermekkori szorongások kezelése a játékos nevelés módszerével

“Ha sikerül belépned a játékba, a játék már sodor, mozgósítja a fantáziát, kiváltja a szenvedélyt. A szenvedély: öröm! Az öröm pedig – mindig újra – kioltja a szorongást. Oldja, feloldja a félelmet. Erre tanít meg ez a könyv.” DR. VEKERDY TAMÁS

“Dr. Cohen hatékony eszközöket ad a szülők kezébe a gyerekek félelmeinek, szorongásainak kezeléséhez, a belső biztonságérzet kialakításához. Az egyik legjobb könyv, amit az utóbbi időben olvastam, szeretettel ajánlom!” DR. KÁDÁR ANNAMÁRIA

Az idézetek a könyvből vannak:

 

Ahhoz, hogy lelkileg egészséges felnőtteké váljunk, jó kapcsolatokat alakítsunk ki, képesek legyünk együttműködni másokkal, saját érdekeinket érvényesíteni, kezelni a konfliktusainkat, és helyes döntéseket hozni, tárgyi tudás mellett elemi szükségünk van érzelmi ügyességre, pallérozottságra is: az érzelmek felismerésének, megfogalmazásának és hatékony szabályozásának képességére.

Ebben a folyamatban fontos segítséget jelenthetnek számunkra az érzelmi azonosulás, a játék, az empátia.

Miben segíthet a coaching?

  1. Stop gomb
  2. A másik cipője
  3. Ítélkezés nélküli meghallgatás
  4. Önbizalomnövelés

1.  ‘Carlos mostanában, ha fél valamitől, azt kérdezzük tőle: Ez most a készenléti állapot, vagy már meg is szólalt a vészcsengő? Hol érzed a testedben, hogy félsz? Erre Carlos elkezd gondolkodni, megfigyeli és megmondja! Mi csak nyomkeresésnek hívjuk. Amikor pedig Carlos kezd megnyugodni, azt mondjuk: Azt hiszem, a »riadó lefújva« jelzést hallom, de nem vagyok benne biztos… Carlos, te is hallod?'”

2. “Mégis ki vagyok én, hogy nevetségesnek minősítsem egy gyerek aggodalmát? ‘Drew valójában egy árnyéktó l félt, ami a falra vetült. Melléfeküdtem az ágyba, és megnéztem onnan – tényleg dinoszaurusz alakú volt. Megmutattam neki, mi veti az árnyékot, és megkérdeztem, hogyan lehetne megváltoztatni. Az volt az ötlete, hogy mozdítsuk odébb a lámpát, és ez be is vált: a dínó eltűnt.’ Az anyuka szavaiból szépen kirajzolódik az empátia lényege. Amikor befekszik a kisfia mellé az ágyba, szó szerint is átveszi a gyerek nézőpontját.

3. “Az olyan félelem, amelyet nem egészen értünk, önmagában is elég nyugtalanító. Sok gyerekkori félelem pedig éppen ilyen: túl nagy ahhoz, hogy szavakba öntsük.
Az érzelmeknek nem kell racionálisnak lenniük. Ha felhagyunk azzal, hogy érvénytelennek és értelmetlennek tituláljuk őket, eljuthatunk a mélyebb empátiáig. A ‘látom, mennyire félsz’ akkor is igaz kijelentés, ha a félelem nem tűnik értelmesnek számunkra. Nem az a cél, hogy mi is osztozzunk a gyerekkel az adott érzelmen vagy egyetértsünk annak okában. Csak hallgassuk meg.”

4. “A szorongás olyan érzés lehet, mintha benne ragadtunk volna egy mese nyomasztó részében, és nem tudnánk továbblépni a felszabadító végkifejlet felé. Ha a megküzdésre és az önbizalomra helyezzük a hangsúlyt, azzal segítünk továbblépni. Ha a gyerek valamilyen rossz élményéről mesél, először hallgassuk végig együtt érzően, utána viszont kérdezzük meg: és mi lett azután? Még a legijesztőbb eseményeknek is van ‘következő fejezetük’, amelyben a megmenekülés, a sikeres megküzdés részletei szerepelnek. Ha egy gyereket teljesen megbénított a félelem egy adott helyzetben, kérdezzük meg tőle, mit szeretett volna tenni, ha képes lett volna rá, és mitől szakadt ki végül a bénult állapotból. Ezt a technikát akkor is alkalmazhatjuk, ha egy rémisztő álmát meséli el: ‘Ki tudsz találni egy olyan végkifejletet az álomnak, amelyben minden jól alakul?‘ Ez lehet akár az is, hogy ‘felébredtem, és rájöttem, hogy csak álmodtam az egészet’, de az is, hogy ‘a szupererőmmel kihajítottam a gonoszokat az űrbe’.”

Bátorítsuk arra, hogy mondjon ki mindent, amit az illetőnek mondani akarna, ne tartson se attól, hogy ezért szemrehányást teszünk neki, se attól, hogy megsérti az illető érzéseit.

****

Szülővé válni – hosszú folyamat. Meg kell küzdenünk párunk (nevelésének) másságával, és közben saját változásainkkal. Hosszú lehet az út a nevelésbeli kérdéseket illetően.

Hogyan bánjak jól a gyerekkel, úgy, hogy közben a férjem meggyőzése se vonja el tőlem az energiát? Hogyan ne reagáljam túl? Hogyan értessem meg vele a saját véleményem?

Hogyan legyek tökéletes anya? Hogyan legyek mindkettő pártján? Hogyan maradjak önmagam e változások közepette?

Hogyan segíthetek legjobban a gyermekemnek? Mit mozdít meg bennem gyermekem hisztije, dühe, szomorúsága? Miért kell az önbizalom és az egészséges önértékelés ahhoz, hogy a gyermekemmel jól bánjak? Mi köze a kettőnek egymáshoz? Miért kevés a tanács?

Milyen kérdések merültek fel benned?

Számodra is megoldás lehet a

  • Humor és Játék?
  • Gondolatébresztő, inspiráló beszélgetések valakivel, aki érzelmileg nem érintett?
  • Jó közösség, empatikus, nem elítélő  közeg?

Szeretettel várlak az AnyuSarokban! Ott a labda!

Érdeklődni, bejelentkezni emailen, FB-n is lehet!

Barátsággal:

scan_20160925

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s